A KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA
ÉS AZ ELÉRHETŐSÉG FEJLESZTÉSE

A Neogradiensis Eurorégió a legjelentősebb területen támogatja a határon átnyúló együttműködés feltételeinek javítását azaz a közlekedési infrastruktúra és a szlovák-magyar határ elérhetőségének fejlesztése terén. Az érdekelt régiók- a Losonci, Nagykürtösi, a Poltári járás és Nógrád megye-történelmi jelentőségű hagyományokkal, kölcsönös szociális-közösségi és gazdasági kötelékekkel bírnak. Pontosan a közlekedési infrastruktúra fejlesztése az, mely nemcsak a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok fejlesztését segíti elő, hanem az érintett területek lakosainak egymás közti kapcsolatait is. A közlekedési infrastruktúra a közösség különböző szociális-gazdasági funkcióival kapcsolódik, hogy így lehetővé tegye a szállítási lehetőségek elérhetőségét és annak fejlesztését, (mely előreláthatólag megteremti a feltételeit a régió gazdasági kapcsolatainak fellendüléséhez), és ezáltal lehetővé teszi a régió fejlődését. Az Eurorégió területét közutak és vasutak hálózzák be és keresztezik, melyek országos ill. európai jelentőséggel bírnak. A szlovák oldalon ez az I. osztályú E 571-es számú főút (Pozsony-Nyitra-Zólyom-Losonc-Kassa), mely a Losonci járást nyugatról keleti irányban keresztezi. Ennek a főútnak a jelenlegi állapota nem felel meg azon követelményeknek, melyekkel egy ilyen jelentőségű útnak bírnia kellene. Magyarországgal a járás a Somoskőújfalu - Šiatorská Bukovinka közúti határátkelővel, ill. a helyi jelentőséggel bíró Kalonda-Ipolytarnóc útvonallal kapcsolódik. A vasúti összeköttetés a Fülek-Salgótarján szakaszon. Az Eurorégió északi részében a Poltári járás az E 571-es főúthoz vertikálisan kapcsolódik, a járás útjainak minősége II. és III. kategóriájú, melyek a közlekedés fejlődésének szempontjából is fontosak, főleg a téli időszakban a magyarországi turisták számára (Kokava n/Rimavicou, Cinobaňa-Žihľava). A Nagykürtösi járást jelenleg nem keresztezik országos viszonylatban nagyobb jelentőséggel bíró közutak és vasutak, ezért fontos úgy fejleszteni a kommunikációs közúti hálózatokat, hogy kapcsolódjanak a főútvonalakhoz, melyek nemzetközi jelentőséggel bírnak észak-dél Budapest - Besztercebánya- Krakkó-Warsó és nyugat-kelet Pozsony - Kassa irányába. Fontos minőségileg javítani a Nagykürtöst Losonccal összekötő I. osztályú főútvonalat, valamint a Nagykürtöst Balassagyarmattal összekötő utat. A Nagykürtösi járás az ország többi vasúti vonalára egyetlen helyi jelentőséggel bíró szakasszal kapcsolódik: Nagykürtös - Bussa - Magyarország - Losonc.

Az M3-as autópálya, mely Nógrág megyét a déli határnál érinti, az V. Helsinki koridor részét képezi Budapest - Uzsgorod - Lvov vonalon. Nógrád megyének különösen fontos a 2-es számú út fejlesztése - Rétság-Parassapuszta irányába, Rétság-Ballassagyarmat (vertikális meghosszabbítása a nagykürtösi iránynak), mely metszi a megye nyugati részét és a 21-es számú utat - Pásztó-Bátonyterenye-Salgótarján-Fülek-Losonc irányába, mely összeköti a megye keleti részét és az Eurorégió északi részét Budapesttel. Mindkét útvonal nagy jelentőségű. A Pozsony - Kassa déli vonalat a hárompólusú verzió fő kapcsolódási irányként adja meg. Ebben a verzióban van jelen Zólyom - Losonc - Somoskőújfalu mintegy ütőér, (a 21. számú út folytatásaként ), míg a Zólyom - Parassapuszta útvonal másodosztályú. A 21-es számú útvonal fejlesztése a magyar oldalon a Salgótarján, Pásztó és Bátonyterenye mikrorégiók relációjában 130 ezer polgár megélhetését segíti elő. Ennek elérhetősége megmutatkozik az ózdi, pétervásárai ill. rimaszombati mikrorégiók lakosainak életminőségében is. A 2-es számú út összeköti Rétságot, azt a várost, mely a megyében a legmodernebb iparral bír, ill. biztosítja a Budapesttel való összeköttetést a megye második legnagyobb városával Balassagyarmattal és Szécsénnyel. Az útfejlesztés a három mikrorégióban a magyar oldalon a 90 ezres lakosságon kívül érinti a szlovák oldalon élőket is.

Az Eurorégió következő jelentős lépése -főleg Losonc-Salgótarján-Bátonyterenye térségeiben, beleértve a határ másik oldalát is- a 81-es számú vasútvonal korszerűsítése, mely a 21.században megteremtette a feltételeket az egész nagyrégió gazdasági fellendüléséhez Budapesttől egészen Zólyomig. A jelenlegi állapotában azonban nem alkalmas nagyobb mennyiségű áruszállításra, és a személyszállítás is csak alacsony szinten működtethető.
A közlekedési infrastruktúra fejlesztése nélkül az érintett régiók szociális-gazdasági egyenetlenségeinek kiegyensúlyozása veszélyeztetve van, nem állítható meg a térség hanyatlása, és a közlekedési infrastruktúra jelenlegi állapota az EU normáinak megfelelően nem segíti elő a határon átnyúló együttműködést. Másrészt ezen közutak fejlesztése pozitív hatással lenne a határ mindkét oldalán élő 350 ezer polgár számára.